Mit értünk nyelőcső reflux alatt?
A nyelőcső reflux (más néven gastro-oesophagealis reflux betegség, rövidítései: GERD, GORB) során a savas vagy lúgos gyomortartalom (refluxátum) visszaáramlik a nyelőcsőbe, a légutakba vagy a szájüregbe és a beteg számára kellemetlen tüneteket okoz. A nyelőcső reflux (GERD) az esetek egy részében a nyelőcső nyálkahártyájának felmaródását, ritkán akár nyelőcső fekélyt is okozhat. A GERD igen gyakori, előfordulása a felnőtt népesség körében akár 20-40%. A GERD felismerése típusos tünetek esetén rendszerint nem okoz nehézséget, az atípusos tünetek formájában jelentkező GERD esetében a betegség gyakran nem kerül felismerésre, vagy hosszú időbe telik a helyes diagnózis felállítása.    

GERD

Milyen tényezők fokozzák a nyelőcső refluxot?
A nyelőcső reflux (GERD) legfontosabb kiváltó tényezői:

• Dohányzás
• Elhízás
• Alkoholfogyasztás
• Fűszeres, zsíros ételek
• Rendszertelen étkezés
• Késői, nagymennyiségű vacsora
• Édesség
• Kávé
• Szénsavas italok
• Hasra feszülő, szoros ruházat
• Anatómiai eltérés (pl. rekeszsérv)
• Bizonyos gyógyszerek
  
  

Nyelőcső reflux

A nyelőcső reflux (GERD) legfontosabb tünetei
Típusos tünetek: gyomorégés, nyelőcsőtáji-mellkasi égő érzés, savas visszaáramlás (regurgitáció), savas felböfögés
Atípusos tünetek: mellkasi fájdalom, idült köhögés, rekedtség, torokégés-fájdalom, gombócérzés a torokban, égő érzés a szájüregben, tüdő asztma. Ilyen tünetek jelentkezése esetén kardiológiai, gégészeti, tüdőgyógyászati kivizsgálásra is szükség van. 
Vészjósló „alarm” tünetek: nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom, hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás, vérzés, vérszegénység.

A nyelőcső reflux (GERD) szövődményei
A GERD nemcsak kellemetlen tüneteket, hanem az esetek egy részében komoly szövődményeket is okozhat:

• Nyelőcsőgyulladás (oesophagitis)
• Nyelőcsőfekély
• Vérzés
• Nyelőcső szűkület
• Rákmegelőző állapot (ún. Barrett-nyelőcső)
  
  

Nyelőcső reflux

A helyes diagnózis megállapítása
A GERD kivizsgálása során az alábbi kérdésekre kell választ keresnünk: a. valóban reflux okozza-e a tüneteket; b. milyen fokú a nyelőcső nyálkahártyájának károsodása; c. igazolható-e szövődmény.
A gyomorégés és a savas visszaáramlás (regurgitáció) annyira jellegzetes tünetek, hogy meglétük esetén akár el is kerülhetők a diagnosztikus vizsgálatok.
Amennyiben GERD gyanúja esetén kivizsgálást kezdeményezünk az elsődleges vizsgálati módszer az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés, gastroscopia). A tükrözés során a nyelőcső megtekintése mellett a gyomor és a nyombél vizsgálására is sor kerül. A látható makroszkópos eltérések felmérése mellett szükség esetén szövettani mintavételre is van mód. Az endoszkópia elvégzése feltétlenül szükséges: idős korban frissen kezdődő refluxos tünetek, „alarm” tünetek, az elkezdett gyógyszeres kezelésre adott nem megfelelő terápiás válasz, valamint a tünetek gyakori visszatérése esetén.
Ritkán más vizsgálómódszerekre is szükség lehet (nyelés röntgen vizsgálat, 24 órás pH-monitorozás).
Nyelőcső reflux (GERD) gyanúja esetén forduljon gasztroenterológus szakorvoshoz. A konzultáció során kiderül, hogy szükség van-e kivizsgálásra (elsősorban endoszkópia, gastroscopia elvégésére). 

A nyelőcső reflux (GERD) kezelése
A GERD kezelése diétás és életmódbeli változtatásokból, gyógyszeres kezelésből, valamint ritkán sebészeti megoldásból állhat. A kezelés során nemcsak az nyelőcsőgyulladás (oesophagitis) gyógyulására, hanem a lehető legteljesebb tünetmentességre kell törekedni.
Az alábbi életmódbeli tanácsok javasolhatók, amelyek betartása enyhe esetekben elősegítheti a GERD javulását: az ágyfej megemelése; testsúlycsökkentés; a szoros ruházat kerülése; a LES nyomását csökkentő ételek-italok (fűszerek, zsíros ételek, csokoládé, kávé, alkohol) kerülése; étkezések után a fekvő helyzet elkerülése; a késő esti étkezések elhagyása; a dohányzás mellőzése; bizonyos gyógyszerek kerülése. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az életmódbeli tanácsokat a betegek jelentős része nem képes maradéktalanul betartani.
A gyógyszeres kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Erre a célra számos korszerű gyógyszer áll rendelkezésre. Súlyos, szövődményes esetekben, ill. a gyógyszeres kezelésre nem megfelelő terápiás válasz esetén, főleg fiatal betegek esetében műtéti kezelés is szóba jöhet.

Mi várható a kezeléstől?
Az életmódbeli-étkezési tanácsok betartása és megfelelő, hatékony gyógyszeres kezelés mellett rövid időn belül tartós tünetmentesség érhető el. Ilyenkor a gyógyszer dózisa csökkenthető, az esetek egy részében pedig a gyógyszeres kezelés le is állítható. Visszatérő tünetek esetén fenntartó kezelésre van szükség.